|
 AZ ELEGÁNS
UNIVERZUM
Brian Greene |
Ami
Einsteinnek nem sikerült - olyan elméletet találni, mely a természet
erőit egyetlen, mindent magában foglaló egységes rendszerbe szervezi -
azt Brian Greene könyvének "főhőse", a szuperhúrelmélet képes
megmagyarázni. Az elegáns univerzum képzeletbeli űrutasok, a vidám park
körforgása, locsolócsövön élő hangyák világa segítségével próbálja
megmagyarázni a kozmosz megértésében az elmúlt tíz évben bekövetkezett
lélegzetelállító fejlemények jelentős részét. A szerző megvilágítja a
modern fizika néhány olyan alapvető fejezetét, mint a speciális
relativitáselmélet, általános relativitáselmélet stb., miközben átad
valamit a kutatók által sokáig keresett egyesített elmélet iránti
lelkesedéséből. A szuperhúrelmélet egyesíti a kis és nagy kiterjedések
fizikáját, a kozmosz legtávolabbi zugát jellemző és az anyag legkisebb
morzsáját uraló törvényeket. A tér és az idő hagyományos dimenzióin túl
féltárul egy mikroszkopikus rezgő húrok alkotta 11 dimenziós univerzum,
amelyben a tér szövedéke télhasadhat, majd újra betöltozódhat.A korszerű
kutatások álláspontjának tükrében Brian Greene a Világegyetem
törvényszerűségeit firtatja, azt, hogy ezek hogyan változtatják meg a
kozmoszról kialakut hagyományos képünket, és hogy milyen kihívásokkal
szembesülünk a végső elmélet kidolgozásakor. |
2003, Akkord |
|
|
 AZ ALAPÍTVÁNY
TRILÓGIA
Isaac Asimov |
Isaac Asimov
világhírű science fiction regénytrilógiája azt kutatja, befolyásolható,
irányítható-e a matematikai módszerekkel megjósolt, kiszámított jövő?
Összeomlik-e a Galaktikus Birodalom, vagy sikerül megvalósítani azt a
gigantikus tervet, amelyet Hari Seldon, a pszichohistória nagy tudósa
dolgozott ki két Alapítvány létrehozásával? Az Első Alapítvány tudós
tagjai elsősorban technikai eszközök birtokában próbálnak úrrá lenni a
Galaxis felett és valóra váltani Seldon tervét. Egy előre nem látott
probléma, az Öszvér felbukkanása meghiúsítaná az egész vállalkozást, ha
nem létezne a Második Alapítvány, amely tökéletesen elrejtve és csak
kevesek által ismert módszerekkel küzd a tervért.Ezer év izgalmas és
döntő fordulatait sűríti történelmi regénnyé az Alapítvány-trilógia, a
tudományos-fantasztikus irodalom klasszikus alkotása.Isaac Asimov
1920-ban született Oroszországban. Hároméves volt, amikor családja New
Yorkba emigrált. A Columbia Egyetemen doktorált biokémiából, 1949-től a
Bostoni Egyetemen tanított. Több mint 500 könyve jelent meg, számos igen
különböző témában, köztük sok jelentős, nagy sikerű tudományos
ismeretterjesztő könyve, neve mégis leginkább a tudományos-fantasztikus
irodalom klasszikusaként az Alapítvány- és a Robot-könyvek szerzőjeként
vált világszerte ismertté. 1992-ben New Yorkban hunyt el. |
1951, 1952, 1953, Gabo |
|
|
 KOZMIKUS
OTTHONUNK
Martin Rees |
Az
a Világegyetem, amelyben élünk, különös módon "biofilnak", vagyis az
életet vendégszeretően fogadó Világegyetemnek tűnik. Vajon miért? Martin
Rees szerint az erre a kérdésre adandó válasz attól függ, hogy mi a
válasz Einstein régi kérdésére: "Vajon tudott volna Isten másfajta
világot teremteni?" Ez a hallatlanul lebilincselő könyv az "igen" válasz
esetén lehetséges megdöbbentő következményeket veszi nagyító alá. Rees
alaposan megvizsgálja azt az elképzelést, hogy a mi világunk csak része
egy hatalmas "multiverzumnak", vagyis a világegyetemek együttesének,
amelyben a többi világegyetem túlnyomórészt nem rendelkezik élettel.
Ebben az esetben az, amit a természet törvényeinek nevezünk, nem más,
mint egy sor helyi jellegű szabály, amelyek saját Ősrobbanásunk
következményei. Ebben a megjelenítésben kozmikus otthonunk különleges,
minden valószínűség szerint egyedi világegyetem, ahol az uralkodó
fizikai törvények lehetővé tették az élet létrejöttét. Rees azzal kezdi,
hogy megvizsgálja Naprendszerünk természetét és egy sor olyan, ezzel
kapcsolatos kérdést, mint például azt, hogy vajon véges vagy végtelen-e
a mi világunk? Felvet olyan kérdéseket, mint hogy mennyire valószínű az
élet megjelenése, mennyire hihető az Ősrobbanás elmélete stb. Ezután
előretekint a hosszú távú kozmikus jövőbe, mielőtt végigkövetné az
oksági láncolatot a kezdetekig. Végül pedig megpróbálja kibogozni azt a
paradoxont, hogy egész Világegyetemünk, amely minden irányban több mint
10 milliárd fényévre terjed ki, egyetlen végtelenül parányi foltból
alakult ki. MARTIN REES a Cambridge-i Egyetem kutató professzora,
Nagy-Britannia királyi csillagásza, több kitűnő és népszerű tudományos
és tudományos-ismeretterjesztő könyv szerzője. Magyarul megjelent
könyvei A kezdetek kezdete és a Csak hat szám. |
2003, Akkord |
|
|
 A MEGBUNDÁZOTT VILÁGEGYETEM
Paul Davies
|
|
Paul
Davies kíváncsian várt visszatérése a kozmológiához a szerző elismerten
nagy sikerű, Isten gondolatai című könyvének folytatása. Jellegzetesen
világos és elegáns stílusában Davies ismerteti, miért tűnik úgy, mintha
a Világegyetem számos különböző tulajdonsága éppen úgy lenne beállítva,
hogy különösen alkalmas legyen az élet és az értelem számára.
Akár a sötét anyag vagy a sötét energia, akár az M-elmélet vagy a
multiverzum mibenlétét magyarázza el, Davies mindig a tudomány
legfrissebb eredményeit állítja a középpontba, arra késztetve az
olvasót, hogy újszerű és magával ragadó módon gondolkozzék el a
kozmoszról és az abban elfoglalt helyünkről.
|
|
2008, Akkord |
|
|
 SCHRÖDINGER
MACSKÁJA
John Gribbin |
A
Schrödinger macskája ismerteti a kvantummechanika teljes történetét, a
bármely kitalációnál különösebb igazságot. John Gribbin lépésről lépésre
vezeti be az olvasót ebbe az egyre bizarrabb és lebilincselőbb világba,
cserébe csak annyit kér, hogy nyitott elmével figyeljünk rá. Bemutatja
azokat a tudósokat, akinek a kvantummechanika kifejlődését köszönhetjük.
Szemügyre veszi az atomokat, a sugárzást, az időutazást, a Világegyetem
születését, a szupravezetőket és magát az életet. Ebben a
gyönyörűségekkel, rejtelmekkel és meglepetésekkel teli világban keresi
Schrödinger macskáját - a kvantumok valóságát - miközben minden olvasó
világosan megérti napjaink legfontosabb kutatási területét - a
kvantummechanikát. |
2001, Akkord |
|
|
 HA JÖVŐ, AKKOR
VILÁGŰR
Almár Iván - Galántai Zoltán |
Ötven
évvel az űrkorszak kezdete után egyre világosabbá válik, hogy az
emberiség jövője elválaszthatatlan a világűrtől – ezért fontos feladat
már mai is egyrészt a kozmikus környezetünkből származó veszélyek,
másrészt az űrhajózás távlati lehetőségeinek áttekintése. Jövőnk és a
kozmosz viszonyának egész sor alapvető kérdése merülhet fel:
Mi gátolja jelenleg leginkább az emberiség terjeszkedését a világűrben?
Veszélyezteti-e az űrhajózást az űrszemét felszaporodása? Segíthet-e a
további lépések megtételében egy űrlift vagy az űrturizmus kifejlődése?
Igazi perspektívát jelent-e a NASA tervezett Hold- és Mars-programja? A
Földet előbb-utóbb eltaláló kisbolygók és üstökösök elől menekülve el
kell-e hagynunk bolygónkat? Vannak-e már reális tervek idegen égitestek
lakhatóvá tételére vagy űrvárosok építésére? Találkozhatunk-e ezen az
úton idegen eredetű élőlényekkel, és van-e felelősségünk a más
égitesteken kialakult természetért? Lesz-e valaha lehetőségünk arra,
hogy elhagyva a Naprendszert eljussunk a távoli csillagokig? Lehetséges
és kívánatos-e, hogy üzeneteket vagy eszközöket küldjünk feléjük, vagy
inkább arra koncentráljunk, hogy megvédjük bolygónkat minden esetleges
külső fenyegetéstől? Mostani elképzeléseink szerint milyen
következményekkel járhatna a kapcsolatfelvétel egy nálunk sokkal
fejlettebb, idegen civilizációval?
Ezekre a kérdésekre ezúttal egy űrkutató, illetve egy jövőkutató keres
válaszokat – együtt, ám néha eltérően. Ma még messze nincs válasz
mindegyikre. Ez azonban nem akadályozhatja meg, hogy megpróbáljuk
objektíven és reálisan áttekinteni és megvitatni azokat a problémákat,
amelyekkel az emberiségnek a nem túl távoli jövőben várhatólag szembe
kell néznie.
Dr. Almár Iván — csillagász-űrkutató, a fizikai tudomány doktora, az
Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke.
Dr. Galántai Zoltán ? jövőkutató, a könyv írása idején BME
Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszék
tanszékvezető-helyettese, az MTA Jövőkutatási Bizottság titkára. |
2007, Typotex |
|
|
 AZ IDŐ MÉG
RÖVIDEBB TÖRTÉNETE
Stephen W. Hawking |
|
Stephen Hawking Az idő rövid
története című könyve 1988-as első megjelenése óta új korszakot nyitott
a tudományos ismeretterjesztő írások történetében: igazi nemzetközi
bestsellerré vált, negyven nyelvre fordították le, és több mint
tízmillió példányban kelt el.
Bár Az idő még rövidebb
története a szó szoros értelmében valamivel „rövidebb” az előzőnél,
mégis mindazokat a fontos kérdéseket érinti, amelyek a korábbi könyvben
szerepeltek. Csak a tisztán technikai részletek maradtak ki, például a
kaotikus határfeltételek matematikai leírása. Ezzel szemben önálló
fejezetek tárgyalnak néhány olyan, széles körű érdeklődésre számot tartó
témát, amelyek a korábbi könyv különböző fejezeteiben szétszórtan
fordultak elő, és ezért nehéz volt követni őket. Ilyen a
relativitáselmélet, a görbült tér és a kvantumelmélet.
A tartalom átszervezése
lehetővé tette a szerzők számára, hogy néhány különösen érdekes
területtel és új eredménnyel részletesen is foglalkozzanak, így például
a húrelmélet legújabb fejleményeivel vagy az összes kölcsönhatást leíró,
nagy egyesített elmélet keresésének eredményeivel. A könyv korábbi
kiadásaihoz hasonlóan – vagy még inkább – Az idő még rövidebb története
közérthető stílusban kalauzolja el a nem szakavatott olvasót a tér és az
idő legrejtettebb titkainak világába.
Harminchét színes
illusztráció egészíti ki a szöveget, és teszi Az idő még rövidebb
történetét saját jogán is a természettudományos ismeretterjesztő
irodalom gyöngyszemévé. |
2006, Akkord |
|
|
 A VÉGTELEN
KÖNYVE
John D. Barrow
|
|
Elvégezhetünk
végtelen számú dolgot véges idő alatt? A Világegyetem végtelen?
Végtelenül öreg, és örökké létezni fog? Az anyag végtelenül osztható
egyre kisebb darabokká? Többek között a fenti kérdésekre keresi a
választ könyvünk.
A végtelen biztos, hogy a
legfurcsább gondolat, amelyet az ember valaha is kiötlött. Honnan jött,
és mit mond nekünk Világegyetemünkről? Valóban vannak végtelenek? Vagy a
végtelen csak egy címke valami elérhetetlenre, akármeddig számolunk is?
A végtelenek, olyanok, mint a számok, ahol egyesek nagyobbak másoknál,
és van egy végtelen mindenek fölött, ami nagyobb az összes többinél?
Elvégezhetünk végtelen számú dolgot véges idő alatt? A Világegyetem
végtelen? Végtelenül öreg, és örökké létezni fog? Az anyag végtelenül
osztható egyre kisebb darabokká?
Ilyen mély kérdések merülhetnek fel bennünk a végtelen kapcsán. A
történelem folyamán a végtelen régebben veszélyes gondolat volt. Sokan
veszítették el életüket, szabadságukat vagy karrierjüket pusztán azért,
mert beszéltek róla. A végtelen könyv végigvezeti az Olvasót ezeken a
veszélyes gondolatokon, és a különös válaszokon, amelyekkel a tudósok,
matematikusok, filozófusok és teológusok kísérelték meg ép elménk
megőrzését. |
2008, Akkord |
|
|
 KOZMIKUS
KÖRFORGÁS
John Gribbin |
|
Csillagok porából állunk- de
nemcsak mi, hanem minden általunk ismert élőlény is. A hidrogén
kivételével a Földön előforduló összes kémiai elem- beleértve a
testünket felépítőket is- csillagok belsejében keletkezett, és hatalmas
csillagrobbanások következtében szóródott szét a térben. A természet
azután újra felhasználja ezeket az anyagokat, és új csillagokat,
bolygókat vagy éppen emberi testeket épít belőlük. E könyv felidézi a
csillagászat történetéből azokat az epizódokat, amelyek ehhez a megrázó
felismeréshez vezettek. A történet az 1920-as években kezdődik, amikor a
csilagászok felismerték, hogy a legöregebb csillagok szinte teljes
egészében hidrogénből és héliumból állnak, vagyis abból a két ősi
elemből, amelyek a Világegyetem születését eredményező Ősrobbanáskor
keletkeztek. Ezután bemutatják az 1950-es és 1960-as évek kutatásait,
amelyek kiderítették, miként „kotyvasztja ki” a kémiai elemeket a
csillagok belsejében lejátszódó magfúzió. A trténet leglényegesebb
szereplői a szupernóvák, amelyekről csak a közelmúltban bizonyosodott
be, hogy hatalmas csillagrobbanások. Az ezek nyomán keletkező kozmikus
hamu szerteszét szóródik a mindenségben, hogy csillagok új generációi,
bolygók és emberek alapanyagául szolgáljon. Amikor a szerzők figyelme a
Világegyetem és a Föld kapcsolata felé fordul, meggyőzően adják elő,
miként teremtett a világ fizikai szerkezete ideális feltételeket az élet
kialakulásához. |
2007, Akord |
|
|
 AZ ÉLET JÖVŐJE
Edward O. Wilson |
Edward O.
Wilson, a világ egyik legtekintélyesebb tudósa elkészítette eddigi
legidőszerűbb és legfontosabb könyvét, amely egyszerre szenvedélyes
felhívás, hogy mentsük meg a Föld élő örökségét, és terv a mentőakció
megvalósítására.
Ebben a káprázatosan intelligens és végső soron reményteli könyvben
Wilson leírja a természet világának kincseit, amelyeket örökre
elveszíthetünk (sokszor olyan állatokat, rovarokat, növényeket,
amelyeket csak a minap fedeztek fel, és amelyek mérhetetlen értéket
jelenthetnek számunkra táplálékként, védelemként és betegségeink
gyógyításában), és hogy mit tehetünk a megmentésükért. Menet közben
feltérképezi a természetvédelmi mozgalom etikai és vallási alapjait, és
kipukkasztja a mítoszt, miszerint a környezetvédelmi jog nem fér össze a
gazdasági növekedéssel, megmutatva, hogyan biztosíthatják a
természetvédelem új módszerei a gazdaság hosszú távú virágzását. Az élet
jövője talán az egyik legfontosabb könyv, ami valaha megjelent:
megindítóan írja le bioszféránkat, de útmutatást is ad, hogy miként
védjük meg összes faját, beleértve az emberiséget is. |
2006, Akkord |
|
|
 A DOLGOK
ÉRTELME
Richard Feynman |
Richard P.
Feynman többek között azzal is hírnevet szerzett magának, hogy
különleges előadói képessegeivel a fizika legnehezebb fejezeteit is meg
tudta értetni hallgatóságával. Ha valaki azt kérdezi, hogy mit tartalmaz
ez a könyv, a felelet az, hogy "egy Nobel-díjas fizikus három
előadását". A válasz igaz ugyan, de félrevezető. Ezekben, a nagyközönség
számára tartott előadásaiban ugyanis Feynman "kibújt fizikusi bőréből:
nem tárgyal egyetlen fizikai tételt sem, helyette "egyszerű
polgártársként" elmondja véleményét, gondolatait egy sor alapvető és
közérdekű kérdésről. Nehéz volna végig venni valamennyi érintett témát,
ezért csak ízelítőül sorolunk fel néhányat: a tudomány jellegzetes
vonásai, a kételkedéshez való jogunk és annak hasznossága a tudományban,
a vallás főbb aspektusai, tudomány és etika, a tudomány és vallás
közötti konfliktus, tudomány és erkölcs, tudósok vallásossága, XIII.
János pápa enciklikája. mint egy új, békésebb jövő kezdete, kormányzat
és diktatúra, választási ígéretek, asztrológia, hit alapján történő
gyógyítás, repülő csészealjak, gondolatolvasás, a megfigyelés szerepe a
tudományban, analógiákkal való érvelés, űrkutatással kapcsolatos
problémák, miért kell a Holdra mennünk, a nukleáris kísérletek
veszélyessége, stb. stb. A könyvben a ténylegesen elhangzott mondatokat
adjuk vissza, Feynman jellegzetes stílusával - az Olvasó szinte maga elé
tudja képzelni az előadót, ahogy egyik esetet vagy érvet sorolja a másik
után, hogy megértsük, esetleg magunkévá tegyük, néha egyáltalán nem
hétköznapi véleményét. |
2001, Akkord |
|
|
|
|
 HIPERTÉR
Michio Kaku |
Léteznek-e
további dimenziók? Lehetséges-e az időutazás? Meg tudjuk-e változtatni a
múltat? Vannak-e átjárók párhuzamos univerzumokba? A tudósok egykor
puszta spekulációnak tartották a fenti, valamennyiünket foglalkoztató
kérdéseket. Az idők során azonban a helyzet változott: ma már ezek a
kérdések állnak az utóbbi idők egyik legpezsgőbb kutatási területének
középpontjában. Michio Kaku e könyvben a modern fizika legizgalmasabb
(és talán legfurcsább) fejezetébe, a tízedik dimenzió, az időhurkok, a
fekete lyukak és a párhuzamos univerzumok világába vezeti be az olvasót.
Korunk egyik legnépszerűbb
tudományos publicistája, aki nem csak könyveivel, de televíziós és
internetes aktivitásával is élen jár a legmodernebb tudásanyag
népszerűsítésében, egyedülálló és izgalmas, közérthető összefoglalót ad
a témáról. |
2006, Akkord
|
|
|
 A
VILÁGMINDENSÉG
Timothy Ferris |
Amióta a kozmológia tudománnyá nőtte ki
magát, szorosan összekapcsolódott a fizikával. Nem véletlen, hogy az
általános relativitáselmélet jelentéstartalmának letisztulásával kapott
szárnyakat. Einstein elmélete volt az első, melytől univerzális
megoldást lehelett remélni a világegyetem kialakulására és fejlődésére
vonatkozóan is. Ezek a remények nem minden tekintetben váltak valóra,
egyre inkább kiderült, hogy az univerzum megértéséhez még Einstein
gravitációs elméleténél is bonyolultabb, általánosabb elméletre van
szükség. Így aztán a kozmológia lassanként szerves egységbe olvad a
fizika makroszkopikus szintű általános elméleteivel, de ami még ennél is
furcsább, napjainkban úgy látszik, hogy a világegyetem jellegét a
szubatomi szinten megnyilvánuló kölcsönhatások alakították. Az
elméletalkotás alapja a megfigyelés. Bizonyos alapvető természeti
állandók értékének pontos meghatározását csak műszereink fokozatos
fejlesztésétől remélhetjük. A Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk?
kérdésekre nem csak a tudomány keresi a választ. A filozófia, a
művészet, a vallás egyként illetékes. Ferris, aki kozmológus,
szakmájának prominens képviselője, emellett tud is, szeret is írni,
toleráns ember. Önmagát és kollégáit nem tekinti csalhatatlannak, a
tudomány válaszait sem kizárólagosaknak. Ez is csak egy út, mely a
megismeréshez elvezethet, tele buktatókkal, fordulalokkal, ragyogó
szellemi alkotásokkal és esendő emberi életekkel. De mint oly sok
területen, itt is igaz, hogy a megismeréshez vezető út legalább olyan
fontos, mint az eredmény maga. |
2006, Typotex |
|
|
 PÁRHUZAMOS VILÁGOK
Michio Kaku
|
|
Haldoklik az Univerzumunk?
Létezhetnek más univerzumok is? A Párhuzamos világokban a világhírű
fizikus és bestselleríró a kozmológia és az M-elmélet lenyűgöző világába
repíti az olvasót, és az Univerzum végső sorsát tárgyalja. Első fizikai
témájú könyvében, a Hipertérben, Michio Kaku annak a rendkívüli
fejlődésnek a leírásával indít, amely az utóbbi évtizedben a tudósokat
az Univerzum születéséről és végső sorsáról alkotott elképzelések
újragondolására kényszerítette. Kaku szemében a fizika aranykorában
elünk, mivel a W'MAP és GOBE műholdak, továbbá a Hubble-űrtávcső által
tett új felfedezések a "gyermekkorú" Univerzum kepeit tarjak elénk.
Amint a csillagászok a W'MAP műholdról érkező adatok özönén átverekszik
magukat, egy új kozmológiai kép tarul elénk. Az Univerzum születéséről
alkotott máig legelfogadottabb elmélet a felfúvódó Univerzum elmelete.
Ezen elmelet szerint az Univerzum a buborék-univerzumok végtelen
tengerében lebegő buborékok egyike, talán csak egy a multiverzumban
helyet foglaló sok-sok univerzum közül és új univerzumok állandóan
keletkeznek. Egy párhuzamos univerzum csupán csak milliméterekre
heverhet a mienktől. A húrelmélet és a párhuzamos univerzumok
elképzelése sokáig a misztikum, a sarlatánok és a bolondok területe
volt. Mara az elméleti fizikusok messzemenőleg elfogadjak a
húr-elméletet és annak legutóbbi változatát, az M-elméletet mint az
egyetlen olyan elméletet, amely - ha helyesnek bizonyul - az Univerzum
négy alapvető erőfajtáját egyszerű és elegáns úton újraegyesítheti, és
megadhatja a választ arra a kérdésre, hogy mi történt az Ősrobbanás
előtt.
|
|
2009, Akkord |
|
|
 A NAGY BUMM
MÁSODIK FELVONÁSA
Harald Lesch - Jörn Müller |
A
földönkívüliek sokáig kizárólag a tudományos-fantasztikus írók
képzeletét mozgatták meg, ám az utóbbi évtizedekben neves csillagászok,
asztrofizikusok, biológusok és űrkutatók is keresik a választ: a
világegyetem más részein kialakulhatott-e a földihez hasonló élet? Sok
komoly tudós vallja meggyőződéssel, hogy létezik földön kívüli élet, sőt
nem kevesen abban is reménykednek, hogy az - például űrteleszkópokkal -
felderíthető. Harald Lesch és Jörn Müller kötete a nem szakavatott
olvasóval is megismerteti az élet kibontakozásának feltételeit, miközben
a természettudományok szerteágazó területeire is elkalauzolja az
érdeklődőt. Az alapos kutatás, a szakszerű és világos megfogalmazás/
valamint az ábrák sokasága gondoskodik arról, hogy e kötet közérthetö és
olvasmányos módon igazítson el a világegyetem és az emberi élet
szempontjából egyaránt alapvető tudományterület útvesztőiben. |
2006, Athenaeum |
|
|
 SCHRÖDINGER
KISCICÁI ÉS A VALÓSÁG KERESÉSE
John Gribbin |
Igaz-e az,
hogy egy fényrészecske két helyen is lehet egyszerre? Képes-e egy atom
valóságosan egyidejűleg két különböző úton végigmenni? Megállhat-e az
idő? Ebben a lebilincselően érdekes könyvben John Gribbin, a népszerű
ismeretterjesztő író a kvantumvilág rejtelmeit veszi szemügyre. A címben
szereplő "kiscicák" Schrödinger híresen határozatlan macskájának a
kölykei. A szerző gondolatban elviszi őket a Világegyetem átellenes
végeire - kalandjaikon keresztül teszi szemléletessé a modern
kvantummechanika zavarba ejtő paradoxonait. Gribbin elkalauzolja az
olvasót az új tudományterület meghökkentő lehetőségeinek világába, így
például megismerkedhetünk a feltörhetetlen "kvantumkóddal" és a Star
Trek típusú teleprotációs géppel. |
2004, Akkord |
|
|
 AZ IDŐ RÖVID
TÖRTÉNETE
Stephen W. Hawking |
Az angol
szerző ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor
Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinével veti össze a
tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezésének és
megszűnésének, a fekete lyukaknak, a térnek, az időnek, a téridőnek a
kutatója. Könyve olvasmányosan, szellemesen foglalja össze a "teremtés"
legfontosabb kérdéseit.
A szerző, aki kihívásnak
tekinti a kérdést, képtelen beszélni és képtelen írni? Meglepő, de a
válaszok benne vannak a könyvben a kérdéseinkre. Az USA-ban és
Nagy-Britanniában a mű az eladási sikerlistákat vezeti. A könyvben
Hawking a világegyetem kezdetével, az idő kezdetével és amikor szükséges
Isten jelenlétével is foglalkozik. Érdekes kérdéseket feszeget: - Isten
valóban létezik-e? - miért úgy érzékeljük a világegyetemet, ahogy
érzékeljük? - miért emlékszünk a múltra és a jövőre nem? |
2003, Akkord |
|
|
 MILLIÁRDOK ÉS
MILLIÁRDOK
Carl Sagan |
A csillagász
Carl Sagan, a világ legelismertebb tudományos írója, Pulitzer-díjas, és
számos ismeretterjesztő bestseller szerzője ezúttal utolsó,
gondolatébresztő és provokatív tanulmánygyűjteményét adja közre. Az
írások témája széles skálát ölel fel, a sakkjáték keletkezésétől a
marsbeli élet problémáján és a globális felmelegedésen keresztül az
abortuszról folyó vitáig. Sagan utolsó könyve a természettudományokban,
a matematikában és az űrkutatásban szerzett ismereteinket a
mindennapokra alkalmazza. Emellett napjaink legellentmondásosabb
kérdései közül is érint néhányat, és segít felfogni a minket körülvevő
világot, amint az a közelgő új évezred kihívásaival készül szembenézni.
Ráadásként az utolsó tanulmányban különleges bepillantást merünk Sagan
gondolatainak legmélyébe, hiszen ezt akkor írta, amikor már tisztában
volt saját halála közeledtével. |
2003, Akkord |
|
|
 AZ IDŐ
SZÜLETÉSE
John Gribbin |
|
Korunk
egyik nagy tudományos talányának történetét tartja a kezében az Olvasó:
a világegyetem korának titkát és a rejtély megoldását. A XIX. században
a csillagászok, a geológusok és az evolúció kutatói először vetették
fel, hogy - a Biblia tanításával ellentétben - a Föld és a Nap
(legalább) néhány millió éves. A XX. század elején sok csillagász már
hallgatólagosan azt tételezte fel, hogy a világegyetem végtelenül öreg.
Az 1920-as években Edwin Hubble felfedezte a világegyetem tágulását. Ezt
Einstein általános relativitáselméletével összevetve arra a
következtetésre jutottak, hogy a Világegyetem történetének kellett, hogy
legyen egy kezdőpontja - az Ősrobbanás.
Hubble korai méréseit szóról szóra elfogadva azonban az derült ki, hogy
a világegyetem fiatalabb, mint a Föld. Úgy tűnt, hogy Walter Baade az
1950-es évek elején fel tudta oldani ezt az ellentmondást, kimutatta
ugyanis, hogy a világegyetem kétszer olyan nagy és kétszer olyan öreg,
mint ahogy azt azelőtt feltételezték. Amikor azonban a csillagászok
kezdték megérteni a csillagok működését, kiderült, hogy egyes csillagok
öregebbek, mint maga az egész világegyetem. A csillagászat tudománya
súlyos válságba került. Az 1970-es és 1980-as években nemcsak a munka,
hanem a vita is folytatódott. A szakma nagy reményeket fűzött a
Hubble-űrtávcsőhöz (HST). A HST mérései azonban 1994-95-ben
szertefoszlatták ezt a reményt, ugyanis úgy tűnt, hogy a viszonylag
fiatal világegyetem képét támasztják alá. A HST mérései világszerte arra
késztették a csillagászokat, hogy újult erővel keressék a titok nyitját.
A Sussex Egyetemen (Nagy-Britannia) John Gribbin és munkatársai új
módszert dolgoztak ki a Hubble-állandó egyértelmű és pontos mérésére.
1997 közepén sikerült az áttörés. A HST adatait felhasználva sikerült
bebizonyítani, hogy a világegyetem valóban öregebb, mint a benne
található csillagok.
Az idő születése a hamis nyomok és zsákutcák félhomályos útvesztőjében
az igazság felé araszolás hiteles története, amelyet az a ragyogó
tehetségű tudományos író beszél el, aki kutató csillagászként maga is
részese volt a döntő ütközetnek. |
2000, Akkord |
|
|
 IDŐJÁRÁS-CSINÁLÓK
Tim Flannery |
Mit jelent a
klímaváltozás?
Milyen hatással lesz a globális felmelegedés az életünkre?
Ez az oka a hevesebb viharoknak és az egyre gyakoribb szárazságnak?
Elkerülhetetlenek ezek az események?
Tim Flannery ezekre a sürgető kérdésekre keresi a magyarázatot. Elmeséli
az éghajlati ingadozások több millió éves lebilincselő történetét, hogy
felfoghassuk a ránk leselkedő veszélyeket.
Még a mi évszázadunkban eljön a nap, amikor az ember éghajlatra
gyakorolt hatása minden egyéb természeti tényezőn túl fog tenni. Az
utóbbi évtizedben a világ megtapasztalta a valaha feljegyzett
legerőteljesebb El Niñót, két évszázad legpusztítóbb hurrikánját, az
emberemlékezet óta legforróbb európai nyarat (amely két hónap alatt 26
ezer ember halálát okozta), az első dél-atlanti hurrikánt és minden idők
egyik legborzasztóbb viharszezonját, amely Floridára lesújtott. Lassan
globális éghajlati fordulóponthoz érkezünk, amikor az előttünk álló
néhány évtizedben felhalmozódó, üvegházhatást okozó gázok mennyisége
következtében bolygónk minden ötödik élőlénye a kihalás szélére kerül.
Az Időjárás-csinálók egyszerre sürgető figyelmeztetés és fegyverbe
szólítás, amely felvázolja a klímaváltozás történetét, előrevetíti az
elkövetkező évszázad történéseit, és számba veszi, hogy mit tehetünk egy
jövőbeli kataklizma elkerülése érdekében. A globális felmelegedésre
eleinte kétkedve tekintő Tim Flannery éveket töltött a téma
tanulmányozásával, és most egy ok-okozati megközelítést kínál
olvasóinak, akik ez ügyben eddig csak szedett-vedett, félrevezető
információkat kaptak. A klímaváltozást történelmi perspektívából a tudós
szaktudásával ismertető Flannery azt is elmagyarázza, hogy mindez hogyan
függ össze a bolygó különböző pontjain.
A klímaváltozásnak bolygónk evolúciójára gyakorolt hatásait ismertető,
lebilincselő történet mellett, Flannery konkrét akciójavaslatokkal is
előáll mind a törvényhozók, mind az egyes emberek számára. A szél-, nap-
és geotermikus energiához hasonló, megújuló energiaforrásokat célzó
beruházások ösztönzése mellett egy olyan akciótervet is javasol,
amelynek lépéseit valamennyien minden további nélkül követhetjük, és így
akár 70%-kal is csökkenthetjük a halálos széndioxid-kibocsátást.
Az Időjárás-csinálók, amely az ausztrál kormány globális felmelegedéssel
kapcsolatos álláspontját máris megváltoztatta, az eddigi legigényesebb
könyv, amelyet korunk legnagyobb krízishelyzetéről írtak. |
2006, Akkord |
|
|
 A MINDENSÉG
ELMÉLETE
Stephen W. Hawking |
A kötet hét
előadást tartalmaz, amelyekben Stephen W. Hawking, a neves tudós, a
tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink
szerinti történetét. Hawking a világegyetemről alkotott elképzelések
történelmi áttekintésével kezdi az előadás-sorozatot: Arisztotelész
megállapításától - hogy a Föld gömbölyű - eljut Hubble kétezer évvel
későbbi felfedezéséig, nevezetesen addig, hogy a világegyetem tágul.
Ezek ismeretében tárja fel a modern fizika eredményeit, mondja el a
világegyetem kezdetével, a fekete lyukak természetével és a téridővel
kapcsolatos elméleteit. Végül felteszi a modern fizika által
megválaszolatlanul hagyott kérdést: hogyan lehet az összes részelméletet
összehozni a Mindenség egyesített elméletében. Ha megtaláljuk erre a
választ - mondja -, az lesz az emberi értelem végső győzelme. Hawking
felfedező utazásra hív tehát mindenkit a kozmosz világába, és arra
késztet, hogy megtaláljuk benne saját helyünket. Ez a könyv azoknak
íródott, akik már néztek fel az éjszakai égboltra, és eltűnődtek azon,
hogy mi is van odafönn, és mindaz hogyan került oda. |
2005, Kossuth |
|
|
 EUKLEIDÉSZ
ABLAKA
Leonard Mlodinow |
Az
Eukleidész ablaka című könyvben Leonard Mlodinow pompás idegenvezetőként
kalauzol végig bennünket a geometria öt forradalmának eseményein, a
görögök párhuzamosokról alkottott fogalmától a legutolsó
hipertér-elképzelésekig. Bemutatja, hogy a térrel - legyen az a nappali
szoba vagy egy másik galaxis - kapcsolatos egyszerű kérdések miként
lehettek a legmagasabb szintű tudományos és technikai eredmények rejtett
mozgatórugói.A precíz és hiteles kutatás, valamint a könnyen érthető,
humoros történetmesélés szerencsés elegye teszi megdöbbentően eredetivé
a geometria elsőbbségének bizonygatását. Akik valaha átnéztek már
Eukleidész ablakán, azok számára a tér, az anyag és az idő már soha nem
lesz olyan, mint előtte volt.
Kívülről nézve és belül
olvasgatva (azaz látszólag) ez nem csillagászati könyv. Nem az általunk
(unalomig) ismert világegyetembeli objektumokat tárgyalja. De minden
oldalán van valami: ami kapcsolódik a csillagászathoz, aminek valami
köze van a Világegyetem elrendezéséhez.
Már maga az egész térnek a
geometriája: az ősi görögök világképét összegző eukleidészi. Szép görög
tudománytörténetet kapunk. Már abban olyan sok a csillagászati utalás,
hát még Descartesban. Aztán a görbült terek képviselői: Gauss,
Lobacsevszkij, Bolyai, Poincaré, Riemann. Megjelenik: Michelson, Fizeau,
Lorentz, Morley, Einstein, Eddington, egy csomó kvantumfizikus, Schwarz
szuperhúr-elmélete és Witten M- vagy brán-elmélete.
Világunk felépítése,
szerkezete, terünk milyensége a tét. És ezeket a fontos, nehéz, komoly
kérdéseket a könyv kedvesen, könnyedén, olvasmányosan tálalja. Tele
szórakozató, apró emberi történetekkel.
Próbáljuk meg regényként
olvasni, a fizika-geometria- kozmológia regényeként, és bizonyara
csillagász szemmel is jól szórakozunk. |
2003, Akkord |
|
|
